A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.
Tovább hízott a forinttal szembeni külföldi shortállomány az utóbbi egy hónapban, ennek volt köszönhető, hogy a magyar deviza szinte naponta esett új mélypontra az euróval szemben – derül ki az MNB kedden megjelent ábrakészletéből. A forint az utóbbi hetekben az összes fontosabb régiós versenytársát alulteljesítette, ami a fenti adatokat látva nem is meglepő.
Nem változtatott a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azonban közleményében a lefelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozta, amely arra utalt, hogy tartósan laza vagy a jelenleginél akár még lazább politikát is folytathat, miközben megemelték a kiszorítandó likviditás nagyságát. Elemzők szerint az MNB-t nem érdekli a rekordgyenge forint, így akár további esés is elképzelhető.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatokat az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat továbbra is 0,9 százalék, az egynapos betéti ráta pedig mínusz 0,05 százalék. Most a jegybank közleményére, előrejelzésére és a háttérbeszélgetésre várunk, melyekkel megindokolhatják a döntést, illetve értékelhetik a monetáris politika szempontjából komplikált helyzetet.
Meglepetésre a rekordgyenge forint mellett is lefelé mutató kockázatokat lát az inflációban az MNB – derül ki a kedd délután megjelent közleményből. Vagyis a jegybank elsősorban a globális lazítási hullámra reagált, nem pedig a forint árfolyamára.
Nagy meglepetés lenne, ha változtatna a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács kedden, ennek ellenére izgalmas lehet a döntés. Jön ugyanis a jegybank friss növekedési és inflációs előrejelzése, és a kiszorítandó likviditásról is dönteni kell. Külön érdekessé teszi a döntést a rekordgyenge forintárfolyam és a nagy globális jegybankok lazítása, kérdés, melyik esik erősebben a latba a döntéshozóknál.
Nem nehéz elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy jövőre 340 feletti euróárfolyamot is lássunk tartósan – vélik az elemzők. Az utóbbi napokban történelmi mélypontra gyengülő magyar deviza kapcsán sorra érkeznek a friss előrejelzések és vélemények, egyelőre érezhető forinterősödést kevesen tudnak elképzelni. Alapvetően továbbra is a nemzetközi hangulatra és az MNB monetáris politikájára lesz érdemes figyelni, melyek meghatározhatják az irányt.
A forint utóbbi hetekben látott gyengülését szinte mindenki a bőrén érezheti hamarosan, hiszen az inflációba várhatóan begyűrűznek majd a magasabb árak. Abban viszont megosztottak az elemzők, hogy emiatt kell-e pánikolnia az MNB-nek, az egyik álláspont szerint lassan nekik is kellemetlen lehet a gyengülés, mások szerint viszont akár még további lazító lépések is jöhetnek.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes lejáraton egyaránt 18,5 (összesen 74) milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2025 milliárd forint marad - olvasható az MNB közleményében.
Elsősorban az inflációs nyomás csökkenését emelte ki keddi közleményében a Monetáris Tanács azt követően, hogy nem változtatott a kamatkondíciókon. A jegybank döntéshozói szerint a második félévben megjelenő adatok kulcsfontosságúak lesznek a folytatást illetően.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, és a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti rátához sem nyúltak. Egy óra múlva jön a jegybank közleménye az indoklással.
A Portfolio által megkérdezett elemzők közül már senki nem számít az alapkamat változására 2020 végéig, vagyis szép lassan teljesen kiárazódtak az MNB szigorításával kapcsolatos várakozások. Ebből következően elvileg kedden sem várható semmi esemény. A nemzetközi gazdasági és piaci környezet miatt azonban mégis lehet egy kis izgalom a döntésben, főleg úgy, hogy az utóbbi hetekben megint elkezdte növelni devizaswap-állományát a jegybank. Az is kérdés lehet, reagál-e bármit az MNB az utóbbi hetek kötvénypiaci viharaira és a recessziós félelmekre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris politikai irányultságból kiindulva negyedévente határozza meg a kiszorítandó likviditás mértékét. A megcélzott kiszorítási hatás elérése a jegybank kiemelt operatív célja. Az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető. Ebből adódik, hogy az MNB a swapállományra nem határoz meg célértéket, illetve, hogy a swapállomány a likviditási folyamatok függvényében a kiszorítási hatás elérése érdekében mindkét irányba változhat. 2019 márciusában és júniusában az MNB előretekintve kétszer 100 milliárd forinttal csökkentette a megcélzott kiszorítási hatást, ami az egyéb likviditási folyamatokból adódóan ekkor a swapállomány mérséklésével volt konzisztens. Ez az együttmozgás azonban nem szükségszerű, sőt a két tényező egymással ellentétes irányba is mozoghat. Ilyen időszak lehet 2019 második fele, amikor olyan likviditási folyamatok valószínűsíthetők, melyek bekövetkezése esetén a Monetáris Tanács által júniusban meghatározott legalább 200-400 milliárd forintos kiszorítási hatás eléréséhez a swapállomány emelése lehet szükséges. Az MNB előretekintve is folyamatosan vizsgálja a likviditási folyamatokat, és amennyiben a Monetáris Tanács által eldöntött kiszorítási cél elérése indokolja, továbbra is kész a swapállományt mindkét irányba módosítani.
Kikerült a júliusi kamatdöntést követő közleményből az a várakozás, hogy a maginfláció várhatóan tovább emelkedik majd, ezen túl komolyabb változást nem tartalmaz a dokumentum. Az MNB kiemelten beemelte a kommunikációjába a nemzetközi jegybankok politikájának várható változását, az EKB és a Fed is elindulhat ismét a lazítás felé.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa kedden. Egy óra múlva jön a közlemény is, ami talán tartogathat érdekességeket, hiszen a globális jegybankok egyre valószínűbb, hogy a lazítás felé mozdulnak el.
A második félévben beérkező adatok meghatározók lehetnek az inflációs kilátásokat illetően - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményéből. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
Az elmúlt hetekben megint jelentős külföldi pozíciók épültek ki a forint ellen a piacon, ezek mértéke majdnem elérte azt, amit március végén, az MNB jelképes kamatemelése után láttunk. Ez rögtön megmagyarázza a forint utóbbi hetekben látott gyengülését, aminek köszönhetően történelmi mélypontja közelében jár a magyar deviza az euróval szemben.
Közel két évig 1989 milliárd forinton tartotta a Magyar Nemzeti Bank a devizaswapokon keresztül a bankrendszerbe bepumpált forint többlet likviditás összegét, de március végétől elkezdte ezt a plusz pénzt visszaszívni és ez elég intenzívnek látszik az elmúlt egy hónap tükrében. A mai swaptenderek eredménye alapján ugyanis immár 178 milliárd forinttal esett a többlet likviditás állománya. Ez is az extrém laza monetáris politika normalizációja irányába tett lépést takar, hiszen a többlet likviditás kiszívása is az inflációs kockázatokra adott jegybanki reakció a múlt havi kis kamatemelés mellett.
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
A hét eseményeit magyar szempontból egyértelműen meghatározza az MNB keddi kamatdöntő ülése, ráadásul komolyak a várakozások, hiszen a piac arra számít, hogy a jegybank most indul el a szigorítás útján. Külföldön várhatóan továbbra is a Brexittel kapcsolatos fejlemények határozzák meg a hangulatot, a briteknek elvileg péntekig ki kellene lépniük az EU-ból, ha nem sikerült megegyezni a hosszabbításról.
Rég volt ekkora tétje francia nemzetgyűlési választásoknak.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
